Papp Zoltán Tibor 2025. február 27-én tartott nálunk előadást a mesterséges intelligencia az iskolai művészeti tevékenységek témájában, valamint az AI szerzői jogi kérdéseire is bennfentes válaszokat kaptunk 17 éves youtuber tapasztalata alapján. Zoltán tanító, ének-zene tanár, drámapedagógus, elektronikus sajtó – társadalmi kommunikáció szakos bölcsész végzettségekkel rendelkező mesterpedagógus.
Az előadás eleje visszarepítette résztvevőinket az iskolapadba, mikor felkerült a kivetítőre Johann Sebastian Bach Parasztkantátájának szövege, majd a kezdés előtti zongorás jammelésből Zoltán átváltott a dal kíséretére, éneklésre invitálva. Az enyhén esős idő és a délutáni óra kettőse jól idomult a kórusénekhez, kellemes, családias, kötetlen hangulat járta át a Nagyelőadót. Zoltán szavaival élve a „katartikus közösségi élmény” már az első 10 percben meg volt. Érzékelésünk érdekességeinek egyfajta demonstrációja volt ez, a rögtönzött kórusban ugyanis több féle hangszín és hangmagasság csendült fel, mégis főként a két szólamra figyeltünk éneklés közben. Bemutatásra kerültek olyan, az emberi érzékelést kutató kísérletek is, amik azt példázzák, hogy mennyire sajátos sémákba rendezi agyunk a hallott hangokat. Példának egy olyan bemutatót láthattunk videó formájában, amiben két ugráló dallamot hallunk, egyiket a bal, másikat a jobb fülünkben. A kettő együtt viszont számunkra egy olyan harmadik dallamot eredményezett, ami valójában nem is létezik, hanem az egymáshoz legközelebb álló hangokból a mi agyunk szervezi dallammá. (Mint ahogy tanúi lehettünk ennek Csajkovszkij VI. szimfóniájának 2. tételében.)
Mi valódi és mi nem?
Mi művészet és mi nem az?
További képek és tesztek árnyalták a kérdést, mint a közismert arcok vagy gyertyatartók játéka. Nem attól függ, hogy mit látunk, hogy mi van a szemünk előtt, hanem attól, hogy milyen sémát, elvárást vetít rá az agyunk. Az AI ezeket a határokat is feszegeti. Ingyen kérhetjük a géptől, hogy akár egy régi, múltszázadi fekete fehér képet színezzen ki. Ezzel közelebb érezhetjük magunkat egy-egy emlékhez, sokkal valódibbnak tűnnek ezek a pillanatok. Fontos ám megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia által kapott tudás nem valódi tudás, hanem kölcsön vett képesség. (Rab Árpádot idézte az előadó)
Közoktatási szempontból több előnyös oldala is van a mesterséges intelligenciának. Mivel már számos Large Language Model (LLM) elérhető, azaz nagy nyelvi modell, kérdéseink feltevésére ennél személyre szabottabb élmény nem volt még talán. Az LLM egy olyan mesterséges intelligencia, ami az emberi nyelv megértésére, értelmezésére és ezek alapján szöveges válaszok generálására lett kifejlesztve, tréningezve. Ezek közül szóba került például a Microsoft Copilot, a Perplexity, az OpenAI vagy a DeepSeek. Különböző témák, nehezebb tananyagok megértésében, újra magyarázásában, nyelvtanulásban nagyon jó partner tud lenni egy ilyen modell. Kutatás szempontjából is hasznos, például ha egy olyan témában szeretnénk elmélyülni, ami nem egy általános kérdést feszeget, hanem mondjuk szakszavakkal dolgozik, elég általánosságban rákérdezni a témára, kérni a modelltől kutatásokat, és azokat akár el is magyarázza. Ilyenkor persze nem árt leellenőrizni a megjelölt forrásokat, hogy valóban hitelesek, megbízhatóak-e. A szűrés, mint az embereknél is, nem 100%-os. Egy LLM tehát jó társ lehet kutatómunkában, vagy akár inspiráció gyűjtésben is.
A művészeti oktatásban is kezd terjedni a mesterséges intelligencia, és nem csak a képek megjelenítésében, hanem a zeneművek átírásában és generálásában is. Az ilyen fajta generatív tartalmat gyártó programokra is kaptunk példákat. Ide sorolhatók a jelenleg népszerű Udio, a Suno, a Riffusion nevű alkalmazások, melyek zenefájlok generálására, módosítására szakosodtak. A Kling AI, az Invideo és a Veed pedig képi és videótartalmakra. Az utóbbival például realisztikus videókat lehet készíteni csupán egy prompt, vagyis utasítás sor megadásával. Megadjuk milyen videót szeretnénk, milyen témában, milyen hosszúságban és már készül is. Természetesen nem csettintésre, az ilyesfajta néhány másodperces, egyetlen feltöltött képből generált animációk több órába, akár egy egész napba is bele telnek.
A mesterséges intelligencia tehát hasznos eszköz lehet a mindennapjainkban, de mint bármilyen forráslelő helyet, ezt is kritikusan érdemes kezelni. „Az AI alkalmazásának lehetőségei, etikai, jogi kérdései (is) sok bölcsességet igényelnek”. A gyorsuló világunkban csábító egy ilyen új lehetőség, megannyi új információ és tudás kerülhet elénk. Annyi, mint még soha! Egy személyesebb köntösben. De ne feledkezzünk meg az emberi kommunikáció fontosságáról! Az AI a „beszélgetés” során nem rendelkezik valódi érzelmi mélységgel, mintákat ismer fel, és követ. Tud már nonverbális jeleket is közölni és értelmezni, de ezeknek még csak korlátozottan hozzáférhető változatai léteznek. Széles körű tudása van, mert az internet minden egyes szabadon elérhető adata a rendelkezésére áll, hogy átfésülje, és ezek alapján válaszoljon egy kérdésünkre. Viszont az általános modellek semmiben sem mesterek. A speciális területekre adaptált AI eszközök viszont már ma is jobbak bizonyos vonatkozásokban a legtöbb szakembernél. Az AI lehetőségeinek feltárásához Zoltán Assisi Szent Ferenc egy fohászát hozta fel, mint iránymutató hozzáállás.
„Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
Assisi Szent Ferenc
