Hegyi Mónika fejlesztő innovátor mesterpedagógus a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában tanít. Pályája során többféle intézménytípusban tanított, valamint művészeti iskolában vezetőként is dolgozott. Munkájában meghatározó szellemi örökséget jelent Kodály Zoltán pedagógiai hitvallása. „Kultúrát nem lehet örökölni…” – vallja ő is, hiszen a zenei nevelés célja, hogy a gyermekekből zenét értő, élvező és művelő felnőttek váljanak. Fontosnak tartja a gyerekek komplex művészeti nevelését, különösen a gyermekszínjátszást, amely a versekhez, a zenéhez és a színház világához egyaránt közelebb viszi a fiatalokat.
Diplomáját ének-zene, karvezetés szakos tanárként szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán. Tanulmányait az Apor Vilmos Katolikus Főiskola falai között folytatta, ahol drámapedagógia és színi nevelés specializációt végzett, majd pedagógus szakvizsgát szerzett. Később a Pécsi Tudományegyetem ének-zenetanár szakán bővítette tudását, emellett közművelődési szakember I. szakképesítést szerzett, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közoktatási vezető és pedagógus- szakvizsgát is tett. Tapasztalatait és szakmai tudását az elmúlt tanévben új innovációként a dráma és színjátszás bevezetésére alkalmazta a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában.
Az előadás elején a résztvevők videó-összeállításon keresztül kaptak betekintést az általa rendezett zenés és prózai előadások világába.
kiemelte a drámapedagógia eszköztárának sokrétű előnyeit: fejleszti a kitartást, az önfegyelmet, az önkifejezést, az érzelmek megfogalmazását, az önálló gondolkodást, az együttműködést, a közösséghez tartozás élményét, valamint az emberi kapcsolatok és barátságok kialakulását.
A színjátszás segíti a szabadidő hasznos eltöltését, és hozzájárul a személyiség nyitottabbá válásához. A videóban részletek hangzottak el és jelentek meg a színpadon többek között a Valahol Európában, A dzsungel könyve, A Padlás, a Fame, valamint a A Játékkészítő című musical-
ekbeől, zenés darabokból. A vizuális élmény nem csupán művészi munkáját mutatta be, hanem azt a pedagógiai folyamatot is, amely a próbák során zajlik: közösségépítést, személyiségformálást, értékközvetítést. Az előadó hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia eszköztára messze túlmutat a színpadi produkción. A dramatikus módszerek – szerepjáték, improvizáció, állókép, döntési helyzetek modellezése – a hétköznapi
tanórákon is hatékonyan alkalmazhatók. Nem külön tantárgyként, hanem szemléletként jelennek meg: segítik az aktív tanulást, a mélyebb megértést és az érzelmi intelligencia fejlődését.
Az Valahol Európában musical színpadra állítása pályájának egyik meghatározó élménye volt. A bemutatóhoz kapcsolódóan a szerzők közül Dés László és Nemes István is ellátogatott Várgesztesre, a film eredeti forgatási helyszínére. Dés László ott fogalmazta meg: most látta igazán megvalósulni mindazt, ami a darab lényegét adja – hogy a szereplőkből valódi közösség születik. Nem csupán egy előadás jött létre, hanem egy összetartó csapat, amely együtt gondolkodott, érzett, és dolgozott. A produkcióban együtt játszottak a gimnázium tanulói és tanárai, a város általános iskolás diákjai, gyermekotthonban élő fiatalok, valamint a helyi Bányász Népdalkör tagjai is. A darab – amely az összetartozásról, az egymásra utaltságról és a reményről szól, a valóságban is életre kelt. Ez a produkció jól példázza pedagógiai hitvallását:
a művészet nem öncélú előadás, hanem közösségteremtő erő. A Valahol Európában esetében a színház betöltötte legnemesebb szerepét: hidat épített emberek
között, és megmutatta, hogy a városi összefogás képes valódi értéket teremteni.
A dráma lehetőséget ad arra, hogy a tanulók ne pusztán befogadói legyenek az ismereteknek, hanem cselekvő résztvevői a tanulási folyamatnak. Egy történelmi döntési helyzet eljátszása, egy irodalmi szereplő dilemmájának dramatikus feldolgozása vagy osztályfőnöki órákon egy etikai kérdés szerepjátékos megközelítése sokkal mélyebb megértést eredményez, mint a frontális magyarázat. Az előadás során egy-egy gyakorlati példát is kipróbálhattak a résztvevők, valamint megtapasztalhatták, hogy a módszer alkalmazásához nem szükséges színházi előképzettség – elegendő a nyitottság, a kreativitás és a biztonságos tanulási környezet megteremtése.
A Lajtha László AMI-ban irányítása alatt A kis herceg című mű adaptációját mutatta be az intézmény dráma csoportja. Mint a Valahol Európában esetében is, a próbafolyamat során a gyerekek az emberi kapcsolatok, a felelősség, a barátság és az értékek kérdéseit dolgozták fel, miközben megtapasztalták az alkotómunka fegyelmét és örömét. Márciusban a Matilda kerül bemutatásra. A zenés darab újabb kihívást és lehetőséget jelent a fiatalok számára. A történet a bátorságról, az igazság melletti kiállásról és a gyermeki képzelet erejéről szól – olyan témákról, amelyek különösen közel állnak a pedagógiai szemléletéhez. A produkcióban gyerekek és felnőttek is szerepelnek
Hegyi Mónika illusztris szakmai pályája továbbra is azt az elhivatottságot tükrözi, mint pályája kezdetén: értéket közvetíteni, közösséget építeni, és a művészet erejével formálni a jövő generációját.
